A KOINONIA REFORMÁTUS BAPTISTA GYÜLEKEYET ALKOTMÁNYA 29

Elfogadva a gyülekezet vénjei által 2018. március 22-én és a gyülekezet tagjai által 2018. május 6-án.

"Minden dolgok rendben és szabályosan történjenek". (1Korinthus 14:40)

Előszó

A Mindenható Isten úgy látta jónak, hogy Szentlelke által elhívja bizonyos szolgáit, hogy 2015-2016 telén összegyüljenek a Koinonia 29 nevű gyülekezetben Isten imádására és Jézus Krisztus evangéliumának terjesztésére, és Ő mind a mai napig támogatja és gyarapítja ezt a munkát;

És mi, ennek a gyülekezetnek a lelkészei, a Szentlélek vezetése alatt kutatva a Szentírást, felismertük annak szükségességét, hogy összegyüljünk, hogy jobban igazodjunk az Ő akaratához az gyülekezetet ilettően ezekben az időkben, és hogy felkészüljünk arra, hogy nagyobb mértékben az Ő nevében dolgozzunk;

Ezért mi, a Koinonia 29 Református Baptista Gyülekezet lelkészei és tagjai, jelenlegi Alapszabályzat által megszervezzük gyülekezetünket (1Kor 14:40), a 26. számú Rendeletnek megfelelően, a romániai egyesületekre és alapítványokra szóló rendeletek alapján, és elfogadjuk ezt az Alkotmányt, mint irányítási szabályzatunkat, amelyet úgy kell értelmezni, hogy az Jézus Krisztus jellemét tükrözi és dicsőségére szolgál, ahogyan az a Szentírásban kinyilatkoztatott, és ahogyan azt a Hitvallás (2018 márciusában elfogadott) és az Gyülekezeti Szövetség (2018 márciusában elfogadott) összefoglalja.

cikk – Név

Ennek az egyháznak a neve: KOINONIA 29 REFORMÁTUS BAPTISTA GYÜLEKEZET

2. cikk – Cél

Ez az egyház Isten kegyelméből Isten dicsőségére létezik, ami minden tevékenységének végső célja.

"Övé legyen a dicsőség a gyülekezetben és Krisztus Jézusban minden nemzedéknek örökkön örökké". (Efézus 3:21)

Ez a gyülekezet azáltal dicsőíti Istent, hogy szereti Őt és engedelmeskedik parancsolatainak a következők szerint:

Imádatunkkal (Fil 3:3; 2Móz 20:5; Zsid 12:28);

A szentek felkészítése, a Biblia megismerése és tanulmányozása által (Ef 4:11-13);

Jézus Krisztus evangéliumának hirdetése személyes és közös igehirdetéssel és evangelizálással, valamint minden más olyan eszközzel, amely összhangban van a Szentírás tanításával (Márk 16:15);

Bátorítás, támogatás és részvétel a helyi, nemzeti és nemzetközi missziós/evangelizációs munkában (ApCsel 1:8; Mt 28:18-20);

A sakramentumok adminisztrálása által: a keresztség és az úrvacsora (Máté 28:18-20; 1 Korinthus 11:17-34);

A hívők közötti bibliai közösség bátorítása (Zsidókhoz írt levél 10:23-25);

Más egyének, családok és gyülekezetek szolgálata, a testi, érzelmi és lelki szükségletek ellátása által, Jézus Krisztus nevében (Galata 6:10; 2Korinthus 9);

A kapcsolódó gyülekezeteket bibliai hűségre és tisztaságra hívni, a helyi gyülekezet természetéről szóló oktatás és bátorítás által (1Korinthus 4:17; 7:17; 14:33; 2Korinthus 9:2);

3. cikk – Tagság

rész. A tagság feltételei

Az egyháztagságra való jogosultság feltétele, hogy higgyen Jézus Krisztusban (Kol 1:2), tanúságot tegyen az üdvösségről (Lukács 3:8; ApCsel 26:20), megkeresztelkedjen Krisztusnak engedelmeskedve (Mt 28:18-20) az újjászületést követően (Róma 6:1-4), és teljes szívvel higgyen a Bibliában kinyilatkoztatott keresztény hitben (Zsid 10:23).

Minden tagnak vállalnia kell, hogy engedelmeskedik a Szentírás teljes tanításának (1Thessz 2:13; 2Thessz 3:14), különösen úgy, ahogyan azt összefoglalja a Hitvallás, Alaptanok (2018 márciusában fogadták el), és meg kell ígérniük, hogy betartják az Egyházi Szövetségben (2018 márciusában fogadták el) kifejezett kötelezettség vállalásokat.

A presbiterek feladata eldönteni, hogy egy személy alkalmas-e a tagságra (1Tim 5:22; Zsid 13:17, 1Pét 5:1-5). Ennek során támaszkodhatnak az adott személy hitvallására (ApCsel 2:41; 8:37; 18:8) vagy más, általuk megfelelőnek ítélt bizonyítékra.

2. rész: A tagok felvétele az egyházba

A gyülekezeti tagságra való felvételhez a jelentkezőknek (1) egy meghallgatáson kell részt vegyenek a lelkészekkel, továbbá ha a vezetőség elgogadja a tagsági kérelemet, (2) a gyülekezet tagjai 60%-ának jóváhagyó szavazatával kell megszavazniuk, és ezt követően (3) nyilvánosan bejellentésre fog kerülni az uj tagok felvétele (2Kor 8:19; ApCsel 14:23) a gyülekezet bármelyik gyakori (vagy különleges) összejövetelén (2Kor 8:19; ApCsel 14:23).

Ettől kezdve meg kell vonniuk tagságukat más gyülekezetekből.

3. rész: A tagok előjogai és kötelességei

Az gyülekezet szövetségében felsorolt kiváltságokkal és felelősségekkel összhangban minden tagnak megvan az előjoga és felelőssége hogy részt vegyen és hozzájáruljon a gyülekezet munkájához és életéhez az Istentől kapott vezetés, ajándékok, idő és erőforrások szerint, amelyeket mindenki Tőle kapott (1Péter 4:10-11).

Konkrétan minden egyes tagnak a következő kiváltságok és felelősségek járnak:

Rendszeresen részt vegyen a gyülekezeti összejöveteleken/istentiszteleten (Zsidók 10:23-25).

Hozzájáruljon az Evangélium védelméhez és megőrzéséhez (Gal 1:6)

Segíteni az evangélium polgárainak megerősítésében (1Kor 5:1-13; 2Kor 2:6-8)

Rendszeres (és különleges) taggyűléseken részt venni (Zsidók 10:23-25).

Segíteni a gyülekezet szolgálatát anyagi adományokkal (2Kor 8-9).

Részt vegyen gyülekezeti tagok tanítvánnyá tételében (2Kor 5:19b-20; Mt 28:19).

Megosztani az Evangéliumot a kívülállókkal (2Kor 5:19b-20; Mt 28:19).

Kövessék a vezetőiket (Ef 4:12; Zsid 13:17).

A gyülekezet munkájában csak azok szolgálhatnak, akik tagjai ennek a gyülekezetnek; azok akik nem tagok a vezetőség jóváhagyásával alkalmanként szolgálhatnak. Továbbá azok akik nem tagok szolgálhatnak a gyülekezetben adminisztrációs és szakmai tanácsadás céljából (pl. könyvelő, ügyvéd).

Krisztus autoritása alatt ezt a gyülekezetet a vének/lelkészek és a tagok irányítják, azaz a vének vezetik és a tagok működtetik. Ezért a tagok kiváltsága és felelőssége, hogy részt vegyenek minden taggyűlésen, és szavazzanak a lelkészek megválasztásáról, részt vegyenek a tagsággal kapcsolatos és egyéb ügyekben hozott döntésekben, amikor azokról szavazásra bocsátják őket (lásd alább).

4. rész: Társult tagság

Társult tagságot kérhetnek a Nagyváradon ideiglenesen vagy időszakosan tartózkodó tanulók, diákok és más személyek, akik valamely romániai vagy más országbeli evangélikus gyülekezet tagjai.

A tagság e formájának feltételei megegyeznek a fentiekben ismertetett teljes jogú egyháztagság feltételeivel, azzal a különbséggel, hogy meg kell tartaniuk tagságukat abban a gyülekezetben ahonnan származnak. Ilyen esetekben szükség van egy ajánlólevélre attól az gyülekezettől, ahol az illető tag.

A társult tagok kötelességei és kiváltságai megegyeznek a többi tagéval, a következő kivételekkel:

Ha hosszabb ideig távol vannak Nagyváradtól, mentesülnek az istentiszteleteken való részvétel kötelezettsége alól;

Nem jogosultak szavazni, és nem választhatók semmilyen beosztásra, bár arra ösztönzik őket, hogy részt vegyenek a taggyűléseken;

A társult tagság megszüntetése fegyelmi intézkedésként ugyanúgy történik, mint a többi gyülekezeti tag esetében, azzal a különbséggel, hogy a vének értesítik a megszüntetésről annak a gyülekezetnek a lelkipásztorát vagy véneit, ahonnan az illető származik. A társult tagság általában megszűnik, amint az ideiglenes nagyváradi tartózkodás időtartama véget ér.

5. rész. Fegyelem az egyházban

Minden olyan tagot, aki (1) következetesen elhanyagolja kötelességeit, vagy (2) olyan magatartást tanúsít, amellyel az Úr Jézus Krisztus nevét meggyalázhatja, és ezáltal a gyülekezet java ellen cselekszik, a vének megrovásban részesítik, és az egyháztagok fegyelmezik, Urunk Máté 18:15-17-ben foglalt tanítása és a Szentírás példája szerint (1Korinthus 5; lásd alább). Rendszerint tehát a gyülekezeti fegyelmezést az egyéni/privát magándorgálás sikertelensége után kell fontolásra venni.

A fegyelmezés a gyülekezetben történhet (1) a vének és a gyülekezeti tagok általi dorgálással, (2) felfüggesztés az úrvacsora vételétől meghatározott időre, (3) a szolgálatból/tisztségből való eltávolítással, és végül (4) kiközösítéssel (Máté 18:15-17; 2Thesszalonika 3:14-15; 1Timóteus 5:19-20; 1Korinthus 5:4-5).

Ennek a fegyelmezésnek a célja a következő kell, hogy legyen:

A fegyelmezett személy bűnbánata, megbékélése és lelki növekedése.

Az igazságra való tanítás és a többi keresztény javára, példaként szolgálva számukra és az egész gyülekezet tisztaságát védeni

A nem keresztényeknek/világnak tett közös tanúságtételünk javát szolgálni.

Végső soron, Isten dicsőségére szolgál azáltal, hogy az Ő szent jellemét tükrözi.

6. rész: A tagság megszűnése

A vezetők és az gyülekezet elismerik egy személy tagságának megszűnését (1) halála után, és abban az esetben is, ha az illető (2) kilépett a gyülekezetből (elköltözik) vagy (3) egy másik gyülekezethez csatlakozott (áthelyezés).

A tagság megszűnhet továbbá (4) a vének és az egész gyülekezet fegyelmi cselekménye következtében, kiközösítéssel. A presbiterek javaslatot tesznek a gyülekezetnek a fegyelmezés alá eső személyekre, és a gyülekezetnek bármely gyakori (vagy különleges) taggyűlésén a teljes tagság 60%-ának jóváhagyó szavazatával kell szavaznia a tagság megszűnéséhez (Máté 18:15-17).

A gyülekezetnek hatalma lesz arra, hogy elutasítsa egy tag önkéntes kilépésére vagy tagságának egy másik gyülekezetbe való áthelyezésére vonatkozó kérelmet, akár azért, hogy a gyülekezetben fegyelmi eljárást kezdjenek vagy folytassanak, akár bármilyen más bibliai okból.

4. cikk - Gyülekezet összejövetelek

rész: Istentiszteleti összejövetelek

Istentiszteleteket minden vasárnap (az Úr napján) és a hét folyamán a gyülekezet döntése szerint tartandoak.

rész. Az tagok gyűlései

Minden gyakori gyűlésen a tagok a bizalom, az átláthatóság és a kölcsönös szeretetben való gondoskodás azon szellemében fognak cselekedni, amint a mi Urunk Jézus Krisztus testéhez illendő (Zsid 10:23-25; Fil 2:1-5; Róm 12:9-20; 13:8-10).

A gyülekezeti tagoknak legalább háromhavonta egyszer, a nyilvános istentisztelettől eltérő időpontban rendszeres gyűlést kell tartaniuk, a gyülekezeti tagok megállapodása szerint.

A gyülekezeti tagok minden gyűlésén a vének által kijelölt vezető fogja vezetni a gyűlést, mint moderátor. A presbiterek gondoskodnak arról, hogy a gyülekezet kijelentett gyűlései rendszeresen megtartásra kerüljenek, és hogy a szükséges beszámolókat a gyülekezet elé terjesszék, hogy a tagok felelőségteljesen megvitathassák azokat.

Amennyiben az értesítésre vonatkozó összes jogszabályban előírt rendelkezés teljesül, a szükséges minimális taglétszámot, azaz a beiratkozott tagok 50%-át a jelenlévő tagok megszámlálásával teljesítettnek kell tekinteni. Minden szavazatot a jelenlévő tagok által leadott szavazatok száma alapján kell kiszámítani.

A szolgálat viselők bármely gyakori (vagy különleges) taggyűlésen választhatók és szükség szerint szolgálatokat tölthetnek be, amennyiben az összes alapszabályi követelmény teljesül.

A gyülekezeti tagság különleges gyűlését a vezetők kérésére lehet megtartani, vagy a vezetőséghez intézett írásbeli kérelem alapján, a tagok legalább a teljes szavazati joggal rendelkező tagság 25%-ának megfelelő számú tagja által. A különleges gyűlések napját, időpontját és célját az egyház minden nyilvános istentiszteletén a gyülés előtt két héttel be kell jelenteni.

Ha az egyháztagok írásbeli kérésére kívánják az ülést megtartani, a vének a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül különleges ülés tartandó.

5 cikk – A gyülekezet szolgái

rész. Összefoglaló

A gyülekezet bibliai szolgálatai a következők

2. rész A vezetők/ lelkészek/ presbiterek/ vének

A vezetőknek legalább két olyan férfiből kell állniuk (többes számú vezetőség), akik megfelelnek az I. Timóteus 3:1-7-ben és a Titus 1:6-9-ben meghatározott, a vezetői szolgálatra vonatkozó képesítéseknek. Egyik vezető sem tölthet be diakónusi szolgálatot a hivatali ideje alatt.

A presbiterek felügyelik a szolgálatot és az egyházi források elköltését. Az Apostolok Cselekedetei 6:1-6-ban és az 1. Péter 5:1-4-ben, valamint a Titusz 1:6-9-ben megfogalmazott elvekkel összhangban a vezetőkaz imádságra, az Ige szolgálatára (az igehirdetés és az egészséges tanítás bátorítása által) és Isten nyájának pásztorlására fordítják idejüket (Apostolok Cselekedetei 20:28).

Az gyülekezeta választásokra vonatkozó alkotmányos rendelkezésekkel összhangban elismeri a tehetséges és szolgálatra kész férfiakat ebben a hivatásban (lásd a 6. cikk 2-3. szakaszát). Ezeket az embereket Krisztus ajándékaként fogadja el a gyülekezet (Ef. 4,8-11; 1Kor. 12,28), és pásztori szolgálatra lesznek elválasztva (ApCsel 14:23; Titusz 1,5).

Ezt az elismerést a presbiterek és a gyülekezet négyévente egyszer megerősítik, kivéve a vezetők/pásztorok esetében.

A pásztorok megbízatását a vezetők csoportja csak 5 évente egyszer erősíti meg újra.

A pásztorok szolgálati ideje lemondással vagy elbocsátással szűnhet meg. Bármelyik két tag, aki okkal feltételezi, hogy egy lelkészt el kell bocsátani, ki kell hogy fejezze ezt az aggodalmát a vezetőknek, és ha szükséges, a gyülekezetnek. Minden ilyen cselekedetet Urunk utasításai szerint kell végrehajtani a Máté 18:15–17-ben és az 1Timótheus 5:17–21 szerint. Bármely vezetőt a gyülekezet bármely taggyűlésén a tagok 75%-ának szavazatával el lehet bocsátani.

A vezetők különös felelősséggel tartoznak a következőkért:

- a tagságot kérő személyek megvizsgálása és képzése (1Tim 5:22).

- megvizsgálnak és ajánlanak minden leendő jelöltet a gyülekezet szolgálatra és pozícióira (1Tim 5:22).

- felügyelni a diakónusok és a kinevezett gyülekezeti képviselők és gyülekezeti bizottságok munkáját (1Péter 5:1-5).

- istentiszteleteket tartani, a keresztség és az úrvacsora szentségeit kiosztani

- a tagok felkészítése a szolgálatra (Ef 4:11-13)

- a helyes tanítás és a tanultak gyakorlatba helyezése, a tévedések kijavítása és a bűn megdorgálása (2Tim 4:2)

- felügyelni a fegyelmezési folyamatot a gyülekezetben (Titusz 2,15)

- koordinálni és előmozdítani a gyülekezet munkáját (1Tim 3.5).

- mozgósítani az gyülekezetet a világméretű misszióra (ApCsel 13,1-3)

- annak biztosítása, hogy mindazok, akik az igehirdetésben szolgálnak, beleértve a vendégelőadókat is, vallja hitvallásunkat, beleértve a teológiai megkülönböztetéseket is. (Titus 1,5-16)

A presbiterek szolgálati állásokat vagy bizottságokat hozhatnak létre, hogy segítsék őket feladataik ellátásában. Bármely fizetett álláshoz tartozó szolgálati leírás terjedelmét és jóváhagyását azok határozzák meg, akiknek a hatáskörében az adott személyt az adott állásban alkalmazzák.

A presbiterek minden évben a diakónusokkal, diakonisszákkal és a gyülekezeti tagokkal való konzultációt követően a vének bemutatják a gyülekezetnek az előző év pénzügyi helyzetét, és az új évre vonatkozó jelentős pénzügyi döntéseket (pl. bérek, bérleti díjak, nagyobb beszerzések stb.) továbbá a következő taggyűlésen szavazásra javasolják (kivéve a sürgős helyzeteket). A presbiterek jóváhagyása nélkül a gyülekezet vagy annak bármelyik lelkésze által vagy nevében nem lehet pénzt gyűjteni.

A vezetők megválasztják a presbiterek egyikét, hogy a gyülekezeti tagság rendes vagy különleges gyűlésein moderátorként szolgáljon.

rész. Diakónusok és diakonisszák

A diakónus hivatalát az I. Timóteus 3:8–13 és az ApCsel 6:1–7 írja le. Az egyház a választásra vonatkozó alkotmányos rendelkezésekkel összhangban elismeri azokat a férfiakat és nőket, akik önmagukat adják a gyülekezet szolgálatára, és akik különleges szolgálati ajándékokkal rendelkeznek.

A diakónusok és diakonisszák feladata, hogy gondoskodjanak a gyülekezeti tagok átmeneti szükségleteiről, részt vegyenek a nyilvános istentiszteletek szervezésében, és bátorítsák és támogassák azokat, akik képesek segíteni másokon, valamint azokat, akik gondnoksági adotságokkalrendelkeznek.

A diakónusok és diakonisszák feladata, hogy jótékonysági munkákra szánt alapot fogadjanak és kezeljenek, kérésre beszámoljanak a vezetőknek arról, hogyan használták fel ezeket a pénzeszközöket, és a gyülekezetnek a kiadásokról és a kifizetésekről számokban kifejezve beszámoljanak.

A vezetők beleegyezésével a diakónusok és diakonisszák létrehozhatnak fizetés nélküli adminisztratív szolgálatokat vagy tagokból álló bizottságokat, hogy segítsék őket a gyülekezetben végzett feladataik ellátásában.

rész. Kincstárnok (cenzor)

A pénztáros, aki nem lehet aktív lelkész, diakónus vagy fizetett gyülekezeti alkalmazott, gondoskodik arról, hogy a gyülekezet minden pénzeszköze és értékpapírja megfelelően biztosítva legyen az adott bankokban, pénzintézetekben vagy értéktárban.

A pénztáros felelős továbbá azért is, hogy évente egyszer a taggyűlésen rendszeres időközönként beszámoljon az egyház számlaegyenlegéről, bevételeiről és kiadásairól. Felelősségét a vezetők jóváhagyásával lehet átruházni.

A kincstárnok gondoskodik arról is, hogy az gyülekezet tulajdonában lévő könyvekben teljes és pontos nyilvántartást vezessenek a bevételi számlákról és a kifizetési bizonylatokról, és hogy megfelelő ellenőrzési intézkedéseket vezessenek be annak biztosítására, hogy az egyházhoz tartozó összes pénzeszközt az egyház bármely lelkésze, alkalmazottja vagy megbízottja megfelelően kezelje.

A pénztáros évente jelentést tesz a vezetőknek, vagy amikor azok kérik, a pénztárosként végzett összes tranzakcióról és az egyház pénzügyi helyzetéről.

A pénztárost a vezetők jelölik, és a gyülekezet választja meg kétéves időtartamra.

5 rész: Segédlelkész (segédpresbiter)

A junior segédlelkész szolgálat azoknak a személyeknek szól, akikben a vezetők látják a leendő lelkész potenciált, és félreteszik őket egy befektetési és képzési időszakra.

A segédlelkészre bízott feladatok a gyülekezet szükségleteinek és a legjobb környezetnek megfelelően változnak, amelyben fejlődni és tanulni tudnak. A lelkészek fogják meghatározni a feladatait.

A segédlelkésznek bizonyos fokú hatásköre lesz a gyülekezetben, a lelkészek által rá ruházott felelősségnek és feladatoknak megfelelően.

A lelkészek vezetése szerint szolgálnak, kezdetben legfeljebb 2 éves időtartamra. Ezen időszak lejárta után a szolgálat a lelkészek és a gyülekezet többségi szavazatával meghosszabbíthatják.

6 cikk – Választások

rész Általános elvek

A gyülekezeti választási folyamatot úgy kell értelmezni és lebonyolítani, hogy az alábbi elveknek megfeleljen:

A választási folyamat szerves részét képezi a következetes imádság, mind egyénileg, mind gyülekezetként;

A gyülekezetből érkező jelöltek ajánlásait figyelembe veszik, de a jelöltek jelölését a szavazólapra kizárólag a lelkészek végzik;

Minden gyülekezeti szolgálatra jelöltet kegyességgel, szelídséggel és megfelelő őszinteséggel kell kezelni, amikor a tagtársakat értékelik;

A választási folyamatban a bizalomnak, az átláthatóságnak és a kölcsönös szeretetben való gondoskodásnak az a szellemme kell megnyilvánulnia, amely a mi Urunk Jézus Krisztus testében normális;

rész: A szolgák kiválasztása

A szolgálók kiválasztása a gyülekezeti tagság gyakori (vagy különleges) gyűlésén történik. A véneknek, diakónusoknak, pénztárosnak és segédlelkésznek javasolt személyek nevét a vének a gyülekezeti tagság előző gyűlésén ismertetik (azzal a feltétellel, hogy az előző gyűlést legalább 8 héttel korábban tartották), és a választást a moderátor irányítása alatt kell lebonyolítani.

A jelölési folyamat során a véneknek a gyülekezet minden tagjától ajánlásokat és részvételt kell kérniük. Bármely tagnak, akinek oka van azt hinni, hogy egy javasolt jelölt nem alkalmas a szolgálatra, ezt az aggodalmát a véneknek kell kifejeznie.

Azoknak a gyülekezeti tagoknak, akik kifogásukat egy jelölttel szemben kifejezni kívánják, ezt az ellenvetést a tagok gyűlése előtt elegednő idővel kell kifejezniük a véneknek.

A moderátor megválasztottnak nyilvánítja azokat a férfiakat, akik az összes leadott szavazat 75%-os többségét kapják. Az összes többi szolgálatra (diakónus, pénztáros, ifjabb vének) a moderátor megválasztottnak nyilvánítja azokat a személyeket, akik az összes leadott szavazat 60%-os többségét kapják; a tartózkodó szavazatok nem számítanak bele a leadott szavazatokba.

A megválasztott személyek a megválasztás napjától lépnek be a szolgálatba, amelyekre megválasztották őket, kivéve, ha kifejezetten más időpontot határoztak meg.

3 rész: A vezető vének (lelkipásztorok) megválasztása

Bármely férfi megválasztásakor erre a szolgálatra ugyanazt az alapvető eljárást kell követni, mint a vének megválasztásakor (lásd fentebb).

Ezen túlmenően azonban a gyülekezetnek megfelelő lehetőséget kell kapnia arra, hogy felmérje bármely leendő vezető vén prédikációs adottságait, és mielőtt felkérnék, hogy nyilvánítson véleményt, biztosítékot kell kapnia a vénektől, hogy a szóban forgó férfi meghallgatása után nincs kétségük afelől, hogy teljes szívvel ragaszkodik a Hitnyilatkozathoz, beleértve a teológiai megkülönböztetéseket és az Egyház Szövetségét.

A fő vezetőnek/lelkésznek kinevezett férfi jelöléséről (amely szükség esetén a feleség tagjává történő megválasztását is magában foglalja, ha házas) közölni kell a gyülekezettel, a jelölést követő két vasárnap délelőtti istentiszteletén, a taggyűlésen történő szavazás előtt.

rész. A segéd presbiter (segédvén) megválasztása

Bármely férfi segéd presbiterpozícióba való megválasztásakor ugyanazt az alapvető eljárást kell követni, mint a presbiter választása során. A jelölés után a gyülekezetnek a következő gyűlésen szavaznia kell róla. Ehhez a jelenlévő tagok legalább 60%-ának jóváhagyó szavazata szükséges.

7. cikk - A viták rendezése

Mivel hiszünk abban, hogy Isten azt parancsolja a keresztényeknek, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést, hogy békességben éljenek minden emberrel (Róm 12:18), és hogy a kölcsönös vitákat magánúton vagy a keresztény gyülekezeten belül oldják meg (Mt 18:15-20, 1Kor 6:1-11), a gyülekezet arra kéri tagjait, hogy az egymással fennálló konfliktusaikat a bibliai elvek szerint oldják meg, anélkül, hogy világi bírósághoz fordulnának.

A gyülekezet a kiengesztelődésre való elhívásával összhangban bátorítani fogja a bibliai alapokon nyugvó elvek alkalmazását a maga és az gyülekezen kívüliek közötti viták megoldására, legyen az keresztény vagy nem keresztény, illetve legyen az magánszemély vagy jogi személy (Róma 12:18).

8. cikk – Módosítások

Hitvallás

Ez az alkotmány

A jelenlegi Alkotmány, valamint a Hitvallás és a Gyülekezeti Szövetség felülvizsgált változatát a vezetőség az gyülekezet minden tagja számára hozzáférhetővé teszi.